A ŠKODA TÖRTÉNETE

A ŠKODA, a világ harmadik legrégebbi autógyártójának története rendkívül változatos. Tartson velünk és képzeletbeli időutazásunk során felfedjük a márka fejlődésének igen mozgalmas száz évét.

1859-ben alakult az a nehézipari üzem, amelyik később a ŠKODA Művek lett, ám autókat csak alapítása után 65 évvel kezdett gyártani. De lássuk csak szép sorjában! A történet 1895-ben az Osztrák-Magyar Monarchia Jungbunzlau városában kezdődött. Történt, hogy Václav Klement könyvügynöknek elromlott a szép új német gyártmányú biciklije. A gyártó cseh nyelvű reklamáló levélre adott német nyelvű válasza annyira feldühítette Klementet, hogy a közeli Turnov városában bicikligyárat üzemeltető Václav Laurin-nal összefogva, mindjárt alapított is egy kerékpárjavító üzemet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1898-ban biciklire segédmotort, a rákövetkező évben már rendes motorkerékpárt is gyártott a cég. Kézenfekvő folytatásként 1905-ben megépítették első automobiljukat, a Laurin&Klement Voiturette A-t.

 

 

Az első világháború után már teherautókat is gyártottak, ám a céget pénzügyi nehézségek közepette még egy tűzvész is sújtotta, ezért 1924-ben bekebelezte a nehézipari mamutcég, a plzeni ŠKODA Művek. A gyár névadója Emil ŠKODA, aki 1869-ben vásárolta meg a Waldstein gróf által tíz évvel korábban alapított nehézipari üzemet, és a fegyvergyártás felfuttatásával fejlesztette azt a Monarchia, majd a születő Csehszlovákia (1919) meghatározó nagyüzemévé.

Az egyesülés után, 1925-ben a Laurin&Klement márkanevet váltotta a ŠKODA, és a gyárnak még ma is otthont adó várost, immár Mlada Boleslav-nak nevezték. Ebben az évben önálló autóipari részvénytársasággá lett az autógyártási ágazat a ŠKODA konszernen belül. Az 1929-es világgazdasági válságot követően, mely a ŠKODA Műveket is megtépázta, a “POPULAR” (magyarul népszerű) modell bevezetésével, a cég ismét hatalmas elismerést és üzleti sikert könyvelhetett el.  Az évtizedek során rendszeresen módosították a ŠKODA logót, és ez híven tükrözi a márka fejlődésének vonalát is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csehszlovákia németek által 1938-ban történt annektálása után, a ŠKODA beolvadt a német Hermann Göring cégcsoportba, és a második világháború végéig fegyvereket, valamint hadi járműveket gyártott.

A ŠKODA gyárat 1946-ban államosították és működését, így a személygépkocsik gyártását is az akkori nemzetgazdasági és politikai szemlélet által diktált munkamegosztás keretein belül határozták meg. Az államosítás ellenére is sikerült azonban a TUDOR (ezek képezték az 50-es években a Fővárosi Autótaxi flottájának a nagy részét), 440 SPARTAK, az OCTAVIA és a FELICIA modellek révén a gyár hírnevét és viszonylag jó minőségbeli színvonalat fenntartani. A TUDOR neve állítólag az angol „two door” (kétajtós) kifejezésből származik, de ezekből készült négyajtós is, pl. az említett taxik. A FELÍCIA volt ebben az időben a „keleti blokk” egyetlen Cabriolet modellje, ami a maga idejében hatalmas sikert aratott. (Később a Wartburg is gyártott cabrio-t) Birtoklása státusz szimbólum volt, csak prominens személyek, művészek, sportolók juthattak hozzá.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1964-ben köszöntött be a „farmotoros” korszak az 1000 MB-vel, melyet követett az S100, S105, S120, S120R. Ehhez a műszaki megoldáshoz a fronthajtásos FAVORIT 1987-es megjelenéséig ragaszkodtak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez azonban sajnos arra nem volt elegendő, hogy a ŠKODA a hatvanas évek végén berobbanó nyugat-európai technológiai fejlődéssel felvegye a versenyt.

Ekkor már közeledett a rendszerváltás, és az 1989-ben bekövetkezett politikai változásokat követően, az új gazdasági és piaci körülmények hatására a ŠKODA új, tőkeerős külföldi partner után kezdett kutatni, hogy a vállalat működését hosszútávon biztosítani tudja és újra nemzetközi szereplővé válhasson. 1990 decemberében a cseh kormány a Volkswagen mellett voksolt és 1991 áprilisában az új, ŠKODA Automobilova A.S. vegyesvállalat megkezdte működését. 

Első körben korszerűsítették a FAVORIT-ot, majd – talán a nosztalgia jegyében – egy ideig régi sikeres modell neveket elevenítettek fel. Ilyen volt elsőként a FELÍCIA, következett az OCTAVIA, majd a korábbi, háború előtti időket idéző SUPERB

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezek a modellek már a Volkswagen platformra épültek, és kedvező árukkal, használhatóságukkal, és viszonylagos egyszerűségüknek is köszönhető megbízhatóságukkal tették ismét szalonképessé a ŠKODA márkanevet.

Az új FELÍCIA ezek közül csekély sikert aratott. (viszonylag rövid ideig gyártották) 1991 év áprilisában ünnepelhette a gyár azt az eseményt, hogy immár az új partnerség – de még nem közös – égisze alatt az egymilliomodik ŠKODA is elkészült Mlada Boleslav-ban. Ekkor történik a legkorszerűbb műszaki színvonalat felsorakoztató új gyáregység átadása is.  1991-ben a ŠKODA eléri addigi rekord teljesítményét, évente 400.000 gépkocsit gyárt, melyet a világ 70 országába exportál.

Az 1991-ben piacra dobott OCTAVIA frenetikus sikert aratott, ami a mai napig is tart Jó műszaki színvonalával, megbízhatóságával, tágas belső terével és kényelmével rendkívül kedvelt lett. Folyamatos műszaki, kényelmi és esztétikai fejlesztésével világszerte az egyik legkedveltebb középkategóriás autó. Nem sokkal az új OCTAVIA megjelenése után piacra került a SUPERB. Ezzel a felső középkategóriát célozták meg. A piaci sikerek láttán ez a modell is állandó fejlesztés alatt áll. Hatalmas méreteivel (különösen igaz ez a Combi változatra), kényelmével, eleganciájával, legkorszerűbb műszaki színvonalával, mára méltó versenytársa a felső prémium kategóriába (Audi, BMW, Mercedes) tartozó autóknak is. Igaz, hogy az ára is közelíti ezt a színvonalat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A következő időszak saját fejlesztésű (de ugyancsak VW platformra épülő) új modellje, a FABIA bevezetésével, a ŠKODA új piacokat hódít és mércét állít a kisautók csoportjában. Ennek ékes bizonyítéka, hogy számos nívódíjjal illetik és megkapja a személyautók világának legtekintélyesebb kitüntetéseit is. Az “Év autója” lett számos európai országban és elnyerte a német Bild am Sonntag magazin által odaítélt “Arany Kormánykerék” díjat is.   Egy évvel a FABIA első bemutatkozása után, a ŠKODA úgy gondolta, hogy itt az ideje, hogy a közkedvelt modell Combi változatát is bevezesse. A siker ebben az esetben sem maradt el: a kényelem és az elegancia harmonikus találkozása ismét sokak felett győzedelmeskedett. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Folytatódik a ŠKODA modelloffenzívája, melynek jegyében bemutatják a FABIA és az OCTAVIA közötti piaci rést betöltő RAPID SPACEBACK-et, majd kisvártatva a RAPID LIMOUSINE-t is. Az elsősorban fiatalabb vásárlóközönségnek szóló ŠKODA RAPID SPACEBACK bőséges térkínálattal, “Simply Clever” megoldások sokaságával, kiemelkedő biztonsági paraméterekkel, rugalmasan alakítható belső térrel, kedvező üzemanyag-fogyasztással és kiváló ár-érték aránnyal rendelkezik. 

A gazdasági szükségszerűségeknek megfelelően a Volkswagen konszern tulajdonában lévő valamennyi autógyár – így a ŠKODA is – a közös fejlesztésű műszaki alapon folytatja a gyártást, de a továbbra is elsősorban Csehországban készülő modellek létrehozásában önállóan alakítják ki a folyamatosan korszerűsödő modellpalettát. Ezért azután a 2010-es évek közepétől a továbbra is gyártásban tartott, de a kor legmagasabb műszaki színvonalára fejlesztett FABIA, OCTAVIA és SUPERB mellett, egyre-másra jelennek meg az új modellek, mint a CITIGO, YETI, SCALA, KAMIQ, KAROQ, KODIAQ. Ezek közül az OCTAVIA-ból és a KAROQ-ból 300 lóerős motorral szerelt RS változat is készül.

Az alakuló trendeknek, és a korszellemnek megfelelően a ŠKODA-nál is megkezdődött az elektromos autók gyártása. CITIGO E IV néven a kisautót jelenleg már csak tisztán elektromos változatban készítik. A többi modellnél nagyobb lesz a választék, hiszen elérhetők hybrid- és plug-in hybrid változatban is alap motorként egyaránt benzines és dízel változatban is. Az elektromos autók terjedésének mértéke egyelőre kérdéses, mert egy-két ország kivételével még nincs meg a kiszolgálásukhoz szükséges és elégséges (töltő – javító) infrastruktúra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Emlékezzünk a szocialista országokban gyártott autókra: Skoda, Tátra, Wartburg, Trabant, Moszkvics, Lada, Pobjeda, Volga, Zaporozsec, Zisz, Zim, Warszawa, Polski Fiat, Polonéz, Dacia, Zastava. Ezek közül a francia Renault a Dacia-t még életben tartja (sőt…), a Lada is „pislákol”, de a ŠKODA sikerszériája töretlenül folytatódik. Egyedül a ŠKODA-nak sikerült minden tekintetben felzárkózni az autógyártás élvonalába, a többi mára, – hála az égnek – a feledés homályába merült….

Hiszen a ŠKODA – ahogy a szlogen mondja:

„Simply Clever”, vagy magyarul „Egyszerűen nagyszerű”!

Megjegyzendő még, hogy az alapítók (Laurin&Klement) tiszteletére, az OCTAVIA és a SUPERB legmagasabb felszereltségű luxus modelljei, a mai napig viselik a nevüket.

 

Fischer György