A TRABANT TÖRTÉNETE
(avagy a szocialista kisember vágyainak netovábbja)
Biztos vagyok benne, hogy egyfelől Trabantot mindenki látott már, ha nem is ült benne, és hogy jó pár viccet tudna mesélni róla vagy éppen vele kapcsolatban. Onnan kezdve, hogy mi lesz a Trabantból, ha neki megy a fának (Porsche), odáig, hogy mennyit ökörködtek vele fiatalkorukban, vagy éppen mennyit bütykölték ezt a csodás meseautót a boldog tulajdonosok. Ikonikus darab, amit manapság kutatnak a gyűjtők, ismerd meg a Trabant történetét!
A Trabant volt az első jármű a Német Demokratikus Köztársaságból, ami a keleti közlekedés szimbólumává vált. Az első Trabant 1957. november 7-én gurult le a futószalagról a DKW német autógyár gyártó sorain. Ez a gyár fejlesztette ki az F8-at, ami aztán minden keletnémet családi autó őse lett. Az F8 gyártását az Automobilwerk Zwickau (AWZ) folytatta Zwickauban,
A legelső sorozatban gyártott modell, a P70, ami az IFA F8 alapjaira épült. Motorja 2 ütemű, vízhűtéses, 690 cm³-es gépsárkány, aminek az alváz favázára műanyag karosszériát szereltek. Hogy fokozzuk a Frédi és Béni hatást, az utastérben még a padlózat is fából volt. De meg kell hagyni, csinos darab.
Ezt követte az első igazi Trabant-típus, a P50. Az ezek után következő széria azt a bizonyos S betű emblémát viselte. Ezeken a sorozatokon még nem volt oldalsó díszléc, az ablaktörlő pedig jobbra állt. Az első darabokat az NDK-ban 8.360 márkáért árulták. Összesen durván 132 000 db készült belőlük.
Ennek a „korszerűsített” változata az 500-as. A jól bevált forma most már egyenes díszléccel. Megjelennek az első combik is, illetve az a combi vagy camping modell, ami gyári elhúzható tetővel igazi vagány darabnak számított. Motorikusan történt némi továbbfejlesztés, de nem számottevő.
A 600-as széria az első, ami végre legalább 100 cm³-rel nagyobb motort kapott. Külsőleg sok változás nem történt, csak megduplázták a díszlécet.
A legismertebb és legtovább gyártott Trabant széria a 601. Összesen majdnem 3 millió db készült belőle. Az első sorozatot még díszléccel álmodták meg a tervezők, de ez meghiúsult. Ezután sok apróbb változtatáson esett át az autó, például a kerek lökhárítókat szögletesekre cserélték, a vékony B oszlopot vastagra, (bár a kombikon maradt a vékony), új hűtőrács, megjelentek a műanyag kilincsek, fekete gumilapok, és a vagány többlyukas felni. Szerkezetét tekintve is történt némi változás: kapott kétkörös fékrendszert, új első futóművet, 6 V-os, majd később 12 V-os elektromos rendszert, elektromos gyújtást és egyéb extrákat. Annyira jól mentek a változtatások, hogy ’89-re szinte minden megváltozott benne. Ebből a modellből készült kabrió is (Tramp), amit eredetileg a határőrség számára gyártották.
Változott a kor és vele együtt az igények is, így megalkották a négyütemű szériát, az 1.1-est Műszakilag a hátsó felfüggesztés kivételével teljesen átalakították, motorját a Volkswagen Polo motorjára cserélték. Ez volt az egyik legsikeresebb széria. Ez a típus már a jól ismert botváltós változat, amiből megint csak készült néhány kabrió is, amelyeket végre az átlagpolgár is meg tudott szerezni. Iszonyat érdekes, és talán nehezen elképzelhető, hogy ebből a modellből készült összesen két, azaz 2 darab Pick-Up is, hogy miért vagy hogyan, azt nem tudni.
A Trabant karosszériája duroplaszt műanyagból készült, törés esetén javítani nem lehetett. Elemcsere (pl. sárvédő) alkalmával a karosszérialakatosnak az idomot be kellett szabni a helyére, a laza illesztések miatt ugyanis jókora ráhagyás volt a megvásárolt új elemnél. Ebből eredően az autóban az ütközési biztonság a nullához közelített, gyakorlatilag nem adott védettséget a benne utazóknak. A legutolsó 1.1-es széria kivételével a Trabantokban nem volt üzemanyagszint mérő műszer, mindenkinek volt egy „hitelesített” rovátkákkal ellátott léce, amit a motorházban elhelyezett tankba dugva lehetett tájékozódni az üzemanyag szintről. Bájos dolog volt továbbá, hogy a műszerfal alatt volt egy „kézautomata” benzincsap, amit minden induláskor ki kellett nyitni, majd az úticélhoz érkezve elzárni. És hát az a sebességváltó!!! Előrelátó Trabant tulajdonos hosszabb útra nem indult el tartalék- megszakító alaplap, transzformátor és gyújtógyertyák nélkül. Viszont az is igaz, hogy fél nap alatt elvégezhető volt egy teljes motor generál, és a költségei sem verdesték az eget. A Trabant gyártása 1991-ben fejeződött be.
Hazánkban is több-százezer ember gondol nosztalgiával vissza, hogy volt, aki tíz évet is várt arra, hogy a Merkur-nál befizetett Trabantját megkapja. Pár éves használt darabot csak az új áránál lényegesen drágábban lehetett kéz alatt vásárolni. Furcsa idők voltak, de legalább fiatalok voltunk…..
2009-ben a Frankfurti Autószalonon bemutattak egy új Trabantot, szó volt arról, hogy ismét gyártani fogják, de végül nem lett belőle semmi. Kár….
Fischer György